2011. február 10.

Szagos mise

Az is megérne egy misét” – erre a keresésre 497 000 találatot ad a Google.
Az a több százezernyi ember, aki ezt a fordulatot használja, olyasmit akar mondani, hogy ’arról is érdemes lenne beszélni’, ’elgondolkozhatnánk azon is’, ’nem ártana annak sem utánanézni’ stb. Ám helyette ezt mondják-írják, és talán még választékosnak is érzik magukat.
Holott a mondás eredetije (Párizs megér egy misét) nagyon is konkrét, nem átvitt értelmű. Bourbon Henrik hugenotta volt, s ahhoz, hogy francia király lehessen, katolizálnia kellett. Ehhez semmi kedve nem volt ugyan, de a trónhoz annál inkább, úgyhogy 1593-ban áttért a katolikus hitre, és ennek kapcsán mondta – állítólag – e legendásan cinikus szavakat.
Hogy – feltehetően egy újságcikkben – mikor és ki által kezdett átfordulni a teljes értelmetlenségbe ez a mondat, azt ma már valószínűleg nehéz lenne felkutatni, de hogy óriási divat lett belőle a sajtóban és a közbeszédben, az biztos.
Engem borzasztóan irritál ugyan, ahányszor csak látom-hallom - de mivel kiirthatatlanul elterjedt, szóba sem akartam hozni itt a blogban. Ám amikor azt olvasom a tegnapi újságban egy irodalmi kávéház kapcsán, hogy: „Szeged maga is megér több misét”, akkor azért mégiscsak azt kell mondanom, hogy ez már tényleg túlzás. Itt kéne abbahagyni.

4 megjegyzés:

  1. Én úgy ismerem a történetet, hogy Henrik egyik minisztere mondta volna: "Felség, Párizs igazán megér egy misét!"
    A szegedi néhánymisés megjegyzés valóban több a soknál.
    Üdv.

    VálaszTörlés
  2. A legvalószínűbb persze az, hogy utólag találta ki valaki ezt a bonmot-t, de annyi biztos, hogy nemcsak cinikus, hanem szellemes is.

    VálaszTörlés
  3. másrészt az eredeti jelentés elhomályosulásával bekövetkező jelentésmódosulás, tkp egy természetes és gyakori szociolingvisztikai jelenség nem?
    minden, ami széles körben elterjed, az kívül kerül a tudatos használók szűkebb körén, és elkezd egy második életet is élni, valami ilyesmire gondolok.

    VálaszTörlés
  4. Igen. Csakhogy itt szerintem nem egy szó jelentésmódosulásáról, hanem egy szólás (szállóige, mindegy) totális elértelmetlenedéséről van szó.
    A „több mise” pedig végképp nem a szociolingvisztikai jelenségek tárgykörébe tartozik, azt hiszem.

    VálaszTörlés

Free counter and web stats